A barlangi automatikus detektor adatai alapján február utolsó napjaiban, több hullámban érkeztek az állatok. Az országosan is nagyon ritka faj itteni 4-500 példányos kolóniája az 1980-as évekre eltűnt a barlangból, főként a barlang víztározó célú kiépítése és kedvezőtlen lezárása következtében. A 2000-es évek végén kezdett a faj egy-egy példánya visszatérni, és az akkor elvégzett denevérvédelmi beruházásoknak köszönhetően napjainkra a barlang fontos nászhellyé és téli/tavaszi átmeneti szálláshellyé vált a faj számára. Szülőkolóniája ugyan még nincs, de a nemzeti park igazgatóság szakemberei bizakodók a jövő tekintetében. Mivel a Dunántúlon csak a Szársomlyó barlangjaiban ismert szaporodó kolóniája, és a Mánfai Kőlyuk-barlangban nászoló és telelő állománya, a DDNPI nagy hangsúlyt fektet a faj védelmére és a védelmet megalapozó kutatásokra, védelmi célú beruházásokra.

A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersi) Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Közepes termetű, testtömege 10-14g. Nyílt területeken vadászik éjszakai rovarokra, főleg lepkékre. Előfordulásának súlypontja a mediterráneum. Hazai állományának zöme az Északi-középhegységben él, mely elterjedésének északi határa is. Szinte kizárólag barlangokban, illetve felhagyott bányavágatokban tanyázik. Zavarásra rendkívül érzékeny, és a barlangbejáratok rácsos lezárása is kedvezőtlen számára. A XX. század közepén még számos nagy, több ezres kolóniája élt Magyarországon, de a barlangok hasznosítása (barlangászat, turizmus, stb) következtében töredékére zsugorodott nem csak hazai, de európai állománya is.

(Szöveg és fotó: Dombi Imre)