Működési terület

Jogszabályi háttér, fogalmak meghatározása és területi lehatárolás.

Magyarországon tíz nemzeti park igazgatóság található, mindegyikük közszolgáltató központi költségvetési szerv. Elnevezésüket, székhelyüket és működési területüket jogszabály tartalmazza (környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 4. pontja).

A nemzeti park igazgatóságok működési területe az ország egész területét lefedi (1. térkép).

A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet:
a) nemzeti park,
b) tájvédelmi körzet,
c) természetvédelmi terület,
d) természeti emlék.

Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése.

Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.

Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A láp, szikes tó a törvény erejénél fogva természetvédelmi területnek minősül.

Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A forrás, víznyelő, kunhalom, földvár a törvény erejénél fogva  természeti emléknek minősül.

Ezen területek természeti értékeinek védelmét, kezelését, valamint bemutatását végzik a nemzeti park igazgatóságok munkatársai.

 

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság esetében mindez a következőképpen alakul (2. térkép): 

  • Nemzeti park besorolású területek: Gemenc, Béda-Karapancsa területe, valamint a Dráva teljes magyarországi szakasza
  • Tájvédelmi körzetek: Boronka-melléki, Dél-Mezőföld, Kelet-Mecsek, Nyugat-Mecsek, Zselic
  • Természetvédelmi területek: Babócsai Basa-kert, Baláta-tó, Bölcskei Nőszirmos, Bükkhát Erdőrezervátum, Csokonyavisontai Fás Legelő, Csombárdi-rét, Dávodi földvári-tó, Dunaszekcsői Löszfal, Dunaszentgyörgyi-láperdő, Fekete-hegy, Kapszeg-tó, Mohácsi Történelmi Emlékhely, Nagy-mező - Arany-hegy, Pacsmagi-tavak, Rinyaszentkirályi-erdő, Szakadáti Legelő, Szársomlyó, Szentegáti-erdő, Villányi Templom-hegy.

Az NPI állami alaptevékenysége körében  működési területén ellátja a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat is.

A részletes területi lehatárolás, a feladatkörök és a jogszabályok áttekintése ezen az oldalon tanulmányozható.

 

1. térkép: A nemzetipark-igazgatóságok működési területe

 

2. térkép: A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe és bemutatóhelyei