Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra-rezervátum
2021-ben jött létre a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma. A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, amely – többek között – a természetvédelem ügyét is igyekszik előmozdítani a tagállamokban. Ebből a célból jött létre a MAB (Man and the Biosphere = Ember és Bioszféra) program, ami ma már nemcsak a természeti értékek, védett növény- és állatfajok és a természetes élőhelyek megőrzéséért dolgozik, hanem azon is, hogy miként lehet összehangolni az ember tevékenységét a természetvédelemmel. Jelenleg 134 országban 738 bioszféra-rezervátum található, ebből 22 az országhatárokon is átnyúlik. Magyarországon öt bioszféra rezervátumot tartunk nyilván: az Aggteleki, Pilisi, Hortobágyi, Fertő-tavi és végül a legfiatalabb, a Mura–Dráva–Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátumot. Utóbbi hazánk területén kisebb részben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, nagyobb részben a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén helyezkedik el.
Több mint 25 évvel ezelőtt merült fel egy közös nemzeti park létrehozásának ötlete Magyarország és Jugoszlávia között, ami elsősorban a Duna mente értékeinek megóvását szolgálta volna a Sió torkolattól az eszéki Dráva torkolatig. A történelem úgy hozta, hogy a közös természetvédelem ügye egy jó időre lekerült a napirendről. 1996-ban létrejött a Duna-Dráva Nemzeti Park, amelynek határát több mint 160 km hosszan az államhatár képezi. Itt ugyan az ország véget ér, de az erdők, folyók folytatódnak a szomszédos országok területén; a vándorló halak vagy a táplálékot kereső madarak „nem tisztelik” az adminisztratív határokat. Időközben Horvátországban a messze földön híres Kopácsi-rét Természeti Park mellett létrejött a Mura-Dráva Regionális Park, ezzel a folyómenti élőhelyek mindkét országban természetvédelmi oltalom alá kerültek; már csak az volt hátra, hogy egy nemzetközi keret is létrejöjjön. Ez lett az első közös bioszféra-rezervátum 2011-ben. A szomszéd országok is dolgoztak a saját bioszféra-rezervátumuk létrehozásán: Szerbia 2017-ben, Szlovénia 2018-ban, Ausztria 2019-ben végzett ezzel a feladattal.
A három folyó, a Mura, a Dráva és a Duna nemcsak Horvátországot és Magyarországot köti össze, de Ausztria, Szlovénia és Szerbia is osztozik ezen a régión. Az országok természetvédelemért felelős szervezetei és a WWF civil szervezet közösen kidolgoztak egy nevezési anyagot a világ első ötoldalú, határon átnyúló bioszféra-rezervátumára vonatkozóan. A nevezést az UNESCO 2021-ben el is fogadta, így a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum keretében már öt ország dolgozik együtt a folyók és környezetük védelme érdekében. Az ötoldalú rezervátum közel egymillió hektárnyi területet, 700 km hosszú folyószakaszt fed le. A fenti területet három kategóriára szokás felosztani, a leginkább természetközeli részek az úgynevezett magterületek, az emberi tevékenység által már jobban érintett részek a pufferterületek és a gazdasági tevékenység helyszíne pedig az úgynevezett átmeneti övezet.
Bár a rezervátum kifejezést használjuk, a bioszféra-rezervátum feladata nemcsak a természeti értékek megőrzése, hanem az emberi tevékenységek, gazdálkodás összehangolása a természetvédelemmel. Az ötoldalú bioszféra-rezervátumnak ezen kívül kiemelt küldetése az is, hogy a részes országok természetvédelmi szervezeteit közel hozzák egymáshoz, hogy összehangolt válaszokat tudjanak adni a folyókat és környezetüket érő kihívásokra.
Parrag Tibor
Kapcsolódó anyagok
5 ország, 17 szervezet: közös cselekvés a bioszféra-rezervátumért
Élőhelyrehabilitációs tevékenységek az UNESCO Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátumban
A bioszféra-rezervátum térképe