5 ország, 17 szervezet: közös cselekvés a bioszféra rezervátumért
2024. december 2.
Már-már közhely, hogy a természet, a folyók, a védett növény és állatfajok nem tisztelik az országhatárokat. Ez különösen igaz a magyar-horvát határszakaszra, ahol a Dráva folyó és az országhatár több tucatszor metszi egymást.
Már az ötoldalú bioszféra rezervátum kihirdetése, 2021 előtt is több horvát-magyar határon átnyúló projekt valósult meg az egységes ökoszisztéma védelme, helyreállítása érdekében. Ilyen volt például az Ó-Dráva LIFE pályázat, melynek során egy közös, az országhatáron is átnyúló vízvisszatartó műtárgy épült a barcsi Ó-Dráva holtág vízszintjének stabilizálása céljából. Vagy említhetnénk a Riverside Interreg pályázatot, ahol az élőhelyvédelmi kotrás és cserjeirtás mellett a bioszféra rezervátumot népszerűsítő tevékenységek – például online térkép vagy könyv kiadása – is megtörténtek.
Az ötoldalú bioszféra rezervátum létrehozása után hamar felmerült annak igénye, hogy ne csak egy formális szervezet jöjjön létre, de közös természetvédelmi projektek is megvalósuljanak az öt ország természetvédelmi szerveinek bevonásával. A hosszas egyeztetések eredményeképp beadott pályázat kifejezetten nagynak számít a LIFE pályázatok között. Az öt ország bevonása még nem számítana rendkívülinek, de a 17 pályázati partner munkájának összehangolása már nagy kihívás elé állítja a pályázatot vezető WWF Ausztria civil szervezetet. A 17 résztvevő partner közül 3 magyar, 3 szlovén, 3 osztrák, 7 horvát és egy szerbiai; van köztük állami, önkormányzati és civil szervezet is. Közös bennük, hogy a maguk szintjén mindannyian a bioszféra rezervátum kezelésén, fenntartásán is dolgoznak. A 2023-ban indult pályázat ötéves időtartama alatt számos feladat vár ezekre a szervezetekre: mellékágak és folyópartok válnak ismét részévé az élő folyónak, holtágak és mocsarak jutnak kedvezőbb vízellátáshoz, fűz- és nyárfaligetek kerülnek kialakításra korábbi faültetvények helyén. A célokat és az eredményeket több csatornán is a nagyközönség és a szakmai érdeklődők elé fogjuk tárni. A 17 résztvevő partner 2028-ig összesen mintegy 20 millió euróból gazdálkodhat, ennek háromnegyedét az Európai Unió, a fennmaradó részt a tagállamok és a partnerek saját költségvetésükből biztosítják.
Igazgatóságunk négy helyszínen tervez komolyabb természetvédelmi beavatkozást a LIFE projektből, ebből hármat a Dráva térségében, egyet a Duna hullámterében fogunk megvalósítani. A Dráván két mellékág, a Drávatamási-alsó és a Tótújfalui esetében kerül sor a víz áramlását nehezítő akadályok eltávolítására, a Drávaszentesi mocsárrét területén pedig egyrészt az időszakos vízállás kiterjedését fogjuk megnövelni, másrészt a környező erdőkből oda nem illő, tájidegen fafajok egyedeit távolítjuk el. A Duna esetében a célterület a Bátai-Holt-Duna, ahol egy kisebb élőhelyvédelmi kotrás mellett egy kis vízvisszatartó műtárgy építésével szeretnénk javítani a holtág vízellátását.
Parrag Tibor
osztályvezető, Természetmegőrzési Osztály