Élőhelyrehabilitációs tevékenységek az UNESCO Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumban

2024. november 25.

A LIFE RESTORE for MDD pályázat keretében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság három helyszínen fog élőhelyrehabilitációs beavatkozásokat végezni, ezek a következők: a Duna hullámterében a Bátai-Holt-Duna nevű holtág, egy mocsárrét-erdő élőhelykomplexum a Barcs melletti Drávaszentes területén, valamint két drávai mellékág, a Drávatamási-alsó és a Tótújfalui.

Drávatamási alsó befolyó - előtérben víz, háttérben erdő, a kettő között áteresz

A Dráva folyó számos kisebb-nagyobb szigettel és a mögöttük elhelyezkedő mellékággal rendelkezik, ezek a mellékágak vagy az egykori folyókanyarulatokból alakultak ki, vagy a folyószabályozás során épült sarkanytúk mögötti áramlási holttérben formálódott szigetek és a part között jöttek létre. Kialakulásuktól függetlenül a szigetek sokszor igen fontos élőhelyet jelentenek, mert spontán úton létrejött puhafás ligeterdők borítják őket. A főként fehér fűzből, fehér nyárból, fekete nyárból álló erdők csak a folyóhoz közeli, alacsony fekvésű, jó vízellátottságú térszíneken alakulnak ki, és ritkaságuk, veszélyeztetettségük folytán a Natura 2000 hálózat fontos, jelölő élőhelyei is. A mellékágak egyik szerepe az, hogy biztosítsák a megfelelő vízellátást ezeknek a puhafás ligeterdőknek, másrészt önmaguk is fontos élőhelyet nyújtanak több védett vízi élőlénynek is, mint például a leánykoncér, széles durbincs vagy a balin. A főághoz képest védettebb víztest nem csak a halak számára biztosít ívóhelyet, de a csendes öblökben a kétéltű fajok is szaporodóhelyre találhatnak.

Egy természetes folyó esetében a keletkező mellékágak folyamatosan elhalnak, feltöltődnek, de a folyó meanderezésével folyamatosan keletkeznek újak is. Az olyan szabályozott folyók esetében, amilyen a Dráva is, ez a folyamat már csak egyirányú, a feltöltődött mellékágak helyett újak már nem keletkeznek, ezért a meglévők megőrzése, helyreállítása alapvető természetvédelmi érdek, ezzel tudjuk megőrizni az élőhelyek sokféleségét. A Drávatamási-felső és a Tótújfalui mellékágak esetében egy jó évtizede az akkori ismeretek és lehetőségek szerint már történt egy vízáramlást javító beavatkozás, de most lehetőségünk van – az azóta megszerzett tapasztalatok felhasználásával – a még kedvezőbb természetvédelmi állapot elérésére. Azt a célt, hogy minél hosszabb ideig minél több víz kerüljön a főmederből a mellékágba, és át tudjon folyni rajta, két fő beavatkozás típussal kívánjuk elérni. Egyrészt a mellékágakat lezáró kövezéseket megbontjuk, a korábban beépített csőátereszek helyén egy nagyobb keresztmetszetű nyílást alakítunk ki. Másrészt azokat a szakaszokat, ahol a feliszapolódás már akadályozná a víz áramlását, megkotorjuk. A két beavatkozás eredményeként egy átlagos évben legalább 200 olyan nap lesz, amikor a Dráva vize szabadon át tud folyni a mellékágakon.

Minden beavatkozást alapos felmérésnek és tervezésnek kell megelőznie. A 2024. évben a pályázati forrás felhasználásával megtörtént a két mellékág élővilágának részletes vizsgálata, valamint egy geodéziai felmérés. Ezek felhasználásával természetvédelmi és vízjogi engedélyezési anyag készült el, amit az illetékes hatóságoknak kell jóváhagyniuk. A szükséges engedélyek kézhezvétele után, várhatóan a 2025-ös év második felében indulhatnak meg a kivitelezési munkák a mellékágakban.

Parrag Tibor 
osztályvezető 
Természetmegőrzési Osztály