Fattyúszerkők a Dél-Mezőföldön
2025. július 10.
Hazánkban három szerkő faj költ. A fehérszárnyú szerkő, a kormos szerkó és a fattyúszerkő (Chlidonias hibryda). Az utóbbit nagyobb testmérete, fekete sapkája és piros csőre különíti el fajtársaitól. A három faj közül a fattyúszerkő a leggyakoribb, elsősorban az Alföld költő madara, de kisebb számban a Dunántúlon is költ. Elszigetelt kis állománya a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet területén is előfordul.
Mindig telepesen költ, legnagyobb több százas kolóniái a Hortobágyon vannak, apró dél-mezőföldi telepe mindössze 20-25 párra tehető. Gyors röptű madár, a víz felszínén vadászik, ahol vízi rovarokkal, békákkal és kisebb halakkal táplálkozik. Fészkét sekély vízre, lebegő vízinövényekre építi, a kész fészek a vízen úszik. Leggyakrabban kettő, vagy három fiókát nevel. A frissen kikelt fiókák nagyon jól úsznak, hamar elhagyják a fészket, ilyenkor a sűrűbb vízinövények közé bújnak. A fiókák hamar felnőnek, 18-21 nap alatt röpképesek lesznek. A hazai állománya hosszútávú vonuló, a telet Kelet-Afrikában az egyenlítőn túl tölti. Élőhelyén a vízen úszó fészke miatt, elengedhetetlen az egyenletes sekély vízmélység biztosítása az egész költési idő alatt. A Dél-Mezőföldön ez egyre nagyobb kihívást jelent. A faj kárpát-medencei állománya elsősorban élőhelyeinek vízkormányzásától függ, ami a globális felmelegedés és a rendszeres aszályok miatt, egyre nehezebb természetvédelmi feladat. A fattyúszerkő 1901 óta védelem alatt áll, jelenlegi státusza fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
(Szöveg és fotó: Kováts László természetvédelmi őr)