Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet

Kialakulás

A vidék természeti értékeit, morfológiai adottságait a jégkorszak alatt vastagon felhalmozódott löszréteg határozza meg. Az évezredek alatt összetömörödött, gyakran kőzetté vált porban különös felszínformák alakultak ki. Ezt a területet délen az Ős-Sárvíz és a Duna hordalékaként itt maradt homoktalaj váltja fel. A tengelici homokvidék és a paksi Ürge-mező területein a Kiskunsághoz hasonló homokbuckás vidékek jöttek létre. Az alföldihez hasonló klíma és az említett talajszerkezet miatt a Dél-Mezőföld vízben szegény terület.

Növényvilág

A terület természetes növénytársulásai a homokpuszták, a homoki legelők, a kiszáradó láprétek és löszpuszta-rétek, melyek közé gyöngyvirágos tölgyesek, gyertyános tölgyesek és égerláperdők ékelődnek. Szinte minden részterületnek megvan a maga kiemelkedő botanikai, természeti értéke. Csak az orchideáknak 10 faja fordul elő és helyenként tömeges a kornistárnics, valamint a szibériai nőszirom. Jelentős állományban megtalálható a fokozottan védett tátorján és a ritka - jégkorszaki maradvány – zergeboglár is. Említést érdemel hazai sáfrányunk, a tarkasáfrány. Nem a környező magashegységekből ereszkedett le, hanem déli élőhelyeiről nyúlik be a Kárpát-medencébe és a tájvédelmi körzetben két jelentősebb állománya él.

Állatvilág

Az állatvilágot tekintve a Dél-Mezőföld számos védett és fokozottan védett madár- és denevérfajnak fontos élőhelye. A láprétek ritka madarai a réti tücsökmadár és a haris, míg a homokgyepeken parlagi pityer vagy a színpompás gyurgyalagok vadásznak rovarokra. A vidék egyik legismertebb rágcsálója a szintén védett ürge. Az elmúlt időszak betelepítési programjának köszönhetően populációja jelentősen megerősödött. Természetes ellenségei közé tartoznak a tájvédelmi körzet területén fészkelő ragadozó madarak, melyek közül kiemelkedik a hazánkban ritka kerecsensólyom előfordulása. A vízfolyások, tavak a kétéltűeknek és a nádasokat kedvelő énekes madaraknak jelentenek otthont, de itt talál költőhelyet a barna rétihéja és vadászterületet a fokozottan védett vidra is.

Turizmus

A tájvédelmi körzetben turistajelzésen vagy tanösvényeinken lehet kirándulni. Az Ürge Tanösvény és a Cikta Tanösvény tájékoztató anyaga honlapunkról letölthető. A védett területeken csoportok részére a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság előzetes egyeztetés után szakvezetést biztosít.

Védetté nyilvánítva: 11/1999. (X. 29.) KöM rendelet