A Belső-Béda I-II-III horgászrendje

Belső-Béda I-II-III Horgászrend

 Módosítás: 2025. január 08

Érvényes: 2025. január 1-től Belső-Béda (Víztérkód: 02-017-1-1) halgazdálkodási vízterületre.

I. Általános szabályozási előírások

1. A horgász a horgászat megkezdése előtt köteles megismerni és a horgászat során betartani a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit, a MOHOSZ által kiadott Országos Horgászrendet (a továbbiakban: OHR), a helyi horgászrend szabályait. 
2. A halgazdálkodási hasznosító a helyi horgászrendben az OHR szabályait, valamint a halgazdálkodási vízterületen és annak partján alkalmazandó szabályokat kiegészítheti az általa hasznosított, kezelt egyéb területek és az infrastruktúra használatára, valamint ezen területek esetében a környezetvédelemre vonatkozó előírásokkal is. Ezen kiegészítő szabályok megfelelő jogszabályi vagy szerződéses felhatalmazás esetén a nem horgász látogatókra is kötelező érvényűek lehetnek.
3. Rendkívüli időjárás, árvízi készültség vagy védekezés, valamint egészségügyi, környezetvédelmi, halegészségügyi veszélyhelyzet, halpusztulás esetén jogszabály, üzemeltetési szabályzat vagy hatósági határozat érvényesítése okán, továbbá horgászverseny, telepítés, munkavégzés esetén a halgazdálkodási hasznosító a horgászatot vagy annak módját rendkívüli tilalomként, a horgászrendet kiegészítő eseti hirdetményében átmenetileg korlátozhatja. E korlátozás lehet általános, vagy csak meghatározott idősávra, területre kiterjedő. A halgazdálkodási hasznosító a rendkívüli tilalmakat azok hatályba lépése előtt legalább 3 nappal – ide nem értve a vis maior eseteket – köteles közzétenni.
4. A horgász a horgászat kezdete előtt jogosult, egyben köteles a területi jegyen szereplő vízterületek aktuális horgászati információinak (pl. fejlesztések, telepítések, rendkívüli tilalmak) megismerésére is. A halgazdálkodási hasznosító köteles a horgászok számára az aktuális horgászati és szabályozási információk folyamatos szolgáltatására. Ez az információszolgáltatás, eseti hirdetményi közzététel a halgazdálkodási hasznosító hivatalos honlapján, valamint a közösségi oldalain kötelező, továbbá vízparton kifüggesztett hirdetményben és a halőri tájékoztatás útján is megvalósulhat.
5. A horgászat gyakorlásának alapvető feltételei közé tartozik az érvényes horgászokmányok megléte és azok a horgászhelyen történő mindenkori biztosítása. Ellenőrzés esetén biztosításon a helyszínen történő fizikai felmutatás értendő. A javított, vagy az adatok azonosításra alkalmatlan horgászjegy a horgászatra nem jogosít. A horgászjegy visszaváltásra, vagy elveszett, megsemmisült horgászjegy pótlására nincs lehetőség
6. A területi jegy vásárlásával a horgász polgárjogi szerződést is köt a jegy kiadójával (halgazdálkodási hasznosítóval), s ennek keretében hozzájárul adatai hatályos jogszabályoknak megfelelő, célhoz kötött kezeléséhez.
7. A halgazdálkodási vízterületen a hal annak jogszerű kifogásával és a zsákmány papíralapú vagy elektronikus fogási naplóban történő rögzítésével kerül a horgász birtokába. A rögzítés kötelezően a naplóban, továbbá – a naplóvezetésre vonatkozó általános szabályokat kiegészítendően – a helyi horgászrendben meghatározott módon történhet. A halgazdálkodási hasznosító a hal elviteléért külön ellenértéket – ide nem értve a többletelvitel lehetőségéért előre megváltott kiegészítő jegy díját – nem állapíthat meg.

II. A területhasználatra és környezetvédelemre vonatkozó előírások

8. Horgászni csak stégről lehet. Csónak és úszó vízi eszköz használata tilos. Szerelék, csali, etetőanyag bármely módon történő behordása, etetett hely jelölése, halradar (szonár) használata tilos. Helyfoglalásra, foglalt helyre vonatkozó lehetőség nincs, az érkezés sorrendjében bármely szabad horgászhely elfoglalható.
9. Horgászhely (3 méteres körzetben) csak akkor foglalható el, ha előtte az ott lévő szemét összegyűjtése, eltakarítása megtörtént. A horgászat közben keletkezett szemetet a horgászat végeztével a horgász köteles a területről elszállítani.
10. A horgászhelyen, illetve a horgászat során a természet védelmének szabályai értelmében a horgászati tevékenységen túl tilos a helyi élővilág állapotának, minőségének bármilyen megváltoztatása, zavarása, a víz szennyezése és a szemetelés bármilyen változata. A természetvédelmi hatóság védett természeti érték érdekében időszakos és területi korlátozást rendelhet el (honlapon és helyi hirdetményben közzé kell tenni). A természeti és az épített környezet megóvása, a tisztaság fenntartása a mindenkori használók kötelessége, kártérítési felelősségvállalása mellett.
11. Fokozottan védett madarak foglalt fészkeinek 400 m (barna kánya esetében 200 m) sugarú védőzónájában költési idő alatt horgászni tilos. Az aktuális fészkek körüli védőzónák minden költési időszak kezdete előtt jól látható módon megjelölésre kerülnek.
12. Vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.
13. A horgász halpusztulás, víz- és környezetszennyezés észlelését; valamint a védett, fokozottan védett halfaj, víziállat fogását (kíméletes visszaengedés után) köteles a halőr (+3630/377-3413)), vagy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (+3672/517-200) felé azonnal bejelenteni. 
14. A vízminőség védelme érdekében csak 1 kg/nap/főmennyiségű és megfelelő minőségű (nem romlott) etetőanyag, csaliféleség használható fel.
15. Mások zavarása, a túlzott zajkeltés minden formája tilos. Nyilvánvaló alkoholos befolyásoltság vagy bódult állapot esetén a horgászat folytatása nem lehetséges. Ebben az esetben a hivatásos halőr jogosult hatósági intézkedés kezdeményezésére.
16. Tüzet gyújtani csak az arra vonatkozó szabályok betartásával, illetve – külön helyi horgászrendi előírás esetén – egyes vízterületeken csak az e célra kiépített tűzrakó helyeken lehetséges, ha tűzgyújtási tilalom nem került elrendelésre. A helyszínen frissen kivágott faanyag tűzrakásra nem használható. A tűzterekbe szemét nem helyezhető el, ott el sem égethető. Távozáskor biztosítani kell a tűz eloltását. 
17. A kiépített partvédő kövezés, védmű nem bontható meg, a kövek ideiglenesen sem hordhatók el. A természeti értékek károsítása szigorúan tilos.
18. A vízparton csak fém és műanyag bottartó használható. Fakivágás, cserjeirtás, csaliállat ásás, partfal átalakítás tilos.
19. A vízparton, horgászterületen elhelyezett padcsoportok, esőbeállók, stégek és kikötői műtárgyak, egyéb berendezési tárgyak rendeltetésszerű használata, állagmegóvásának elősegítése a mindenkori használók kötelessége.
20. Belső-Béda I. szakasz:
    1. kőhídtól a vasúti hídig terjedő szakasz külső (Kölked felöli oldala) horgászható
    2. vízterületet járművel megközelíteni tilos
21. Belső-Béda II-III. szakasz:
    1. csak a déli (erőfűi, kistöltés felőli) oldalról horgászható
    2. vízterületet járművel megközelíteni kizárólag a víztest mellett meglévő földúton lehet. A járművel a horgászat ideje alatt közvetlenül az út mellett kell várakozni úgy, hogy az út teljes   szélességében szabadon maradjon. Egy horgászhely megközelítésére kizárólag egy jármű használható. Megfordulni, manőverezni kizárólag a természetben meglévő út és a manőverhez szükséges lehető legkisebb terület felhasználásával lehet. Felázott, sáros talajon járművel közlekedni tilos.

III. Speciális horgászrendi előírások

1. Horgászni a 2013. évi CII. törvény és vonatkozó rendeletei alapján, valamint az Országos
2. Horgászrend és a Helyi Horgászrend betartása mellett lehet.
3. A  javított   vagy  az adatok azonosításra alkalmatlan horgászjegy a horgászatra nem jogosít.
4. A horgászjegy visszaváltásra vagy elveszett, megsemmisült horgászjegy pótlására nincs lehetőség .A vízszakaszokon mindenki saját felelősségére tartózkodik, az esetleg bekövetkezett balesetért az Igazgatóság felelősséget nem vállal.
5. A Helyi Horgászrend az alábbi eltéréseket tartalmazza :
6. Éjjeli horgászat március 1. - október 31. között engedélyezett.  ·A jégen való horgászat tilos.
7. Védett vagy fokozottan védett halfaj vagy víziállat fogása esetén - annak kíméletes visszahelyezése után - a fogás helyét, idejét és a fajt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felé jelezni kell. Az igazgatóság telefonszáma: 06-72/517-200.
8. Tilos a fakitermelés, cserjeirtás, csali állat ásás, partfal, mederoldal alakítás, szemetelés.
9. A felhasznált etetőanyag nem haladhatja meg a 1 kg/nap/horgász mennyiséget.
10. A horgászkészségek mellett alkalmilag 1 db, maximum 1 m² felületű csalihalfogó emelőhálót vagy – szintén emeléses technikával használt – merítőszákot is használhat, kizárólag számára a horgászathoz szükséges, 15 cm-nél nem nagyobb – kifogható státuszú – csalihalak gyűjtésére.
11. Ha a csalihalgyűjtés közben véletlenszerűen idegenhonos inváziós hal kerül a hálóba, az a horgászvízbe vissza már nem helyezhető.
12. Fokozottan védett madarak foglalt fészkeinek 400 m (barna kánya esetében 200 m) sugarú védőzónájában költési idő alatt horgászni tilos. Az aktuális fészkek körüli védőzónák minden költési időszak kezdete előtt jól látható módon megjelölésre kerülnek.
13. Vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.
14. A Belső-Béda I. jelű vízterületet járművel megközelíteni tilos.
15. A Belső-Béda II-III jelű vízterületen a horgászállást megközelíteni kizárólag a víztest mellett meglévő földúton lehet. A járművel a horgászat ideje alatt közvetlenül az út mellett kell várakozni úgy, hogy az út teljes szélességében szabadon maradjon.  Egy horgászhely megközelítésére kizárólag egy jármű használható. Megfordulni, manőverezni kizárólag a természetben meglévő út és a manőverhez szükséges lehető legkisebb terület felhasználásával lehet. Felázott, sáros talajon járművel közlekedni tilos.
16. Saját állás építése nem engedélyezett, foglalt, „etetett” horgászhely NINCS!!!
17. Részletes területi és megközelítési korlátozások:
18. I-es szakasz: a kőhídtól a vasúti hídig a külső (Kölked felé eső) oldalon horgászható
19. II-es szakasz: Csak a töltés (Kölked, országhatár) felőli  oldalról horgászható
20. III-as szakasz: csak az erdőfűi (déli) oldalról horgászható
21. Horgászni mindhárom szakaszon kizárólag stégről lehet, csónak és egyéb úszó vízi eszköz használata tilos. A szerelék, csali, etetőanyag bármely módon történő behordása (pl.:etetőhajó, begyaloglás, stb.) tilos!
22. Méret és darabszám korlátozások:
23. Az országos horgászrendet kiegészítve, a compó az I-es szakaszon nem fogható! Méretkorlátozással védett halak esetén éves és napi darabszám korlátozás van érvényben!
24. A felnőtt horgász éves vagy 65 év feletti korkedvezményes területi jeggyel a méretkorlátozás alá eső halakból fajonként naponta 2 db-ot, összesen 4 db-ot foghat, egy évben 30 db nemes hal fogható, új területi jegy a korlátozás elérése után váltható.
25. Az ifjúsági horgász a méretkorlátozás alá eső halakból fajonként naponta 2 db-ot, összesen 2 db-ot , évente 15 db-ot foghat.
26. A napijegyes horgász a méretkorlátozás alá eső halakból fajonként naponta 2 db-ot, összesen 2 db-ot foghat, gyermekhorgász méretkorlátozás alá eső halat nem foghat.
27. Turista horgászjeggyel naponta 2 db-ot, összesen 2 db-ot , az engedély érvényességi ideje alatt 15 db-ot foghat.
28. Egyéb halak esetén a napi elvihető mennyiség 5 kg,  ezüstkárász és törpeharcsa esetén 10 kg.  A horgászvízről a 6 kg súlyt meghaladó ponty NEM vihető el.
29. A napijegy érvényeségi ideje: napkeltétől-napkeltéig.
30. A részletes Belső-Béda I-II-III horgászrendet a ww.ddnp.hu honlapon olvashatják.
31. Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma, illetve mennyisége a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 9. mellékletében olvasható.
32. A területi engedély megfelel az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak.

IV. Halvédelmi és horgászetikai előírások

22. A horgász erkölcsi és etikai kötelessége más horgász segítése, a tapasztalatok átadása, az idős horgásztársak és a gyermekhorgászok támogatása.
23. A horgászat gyakorlása nem járhat más horgászok indokolatlan veszélyeztetésével vagy zavarásával.
24. A halnak indokolatlan sérülést, szenvedést okozni tilos.
25. Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni.
26. A horgász egyéni felelőssége a választott célhalaknak megfelelő, halkíméletet is biztosító horgászeszközök és horgászfelszerelések alkalmazása, valamint a horgászat teljes időtartama során a horgászatra alkalmas fizikai állapotának fenntartása.
27. A horgászat során a bevetett horgászkészségeket őrizetlenül hagyni, vagy azok felügyeletét másra bízni tilos. Őrzöttnek, illetve felügyeltnek minősül a horgászkészség, ha a horgász vizuális kapásjelző esetén haladéktalanul, hangjelzéses kapásjelző esetében az észleléstől számított legrövidebb időn belül bevághat, illetve megkezdheti a hal fárasztását.
28. Ragadozóhal-horgászatnál az indokolatlan nyeletés tilos.
29. A gyári műcsalik rögzítési pontok szerinti horogszámának növelése, egy horog alá újabb horog rögzítése, a külső akadás elősegítése céljából történő átalakítása tilos. 
30. A műcsali használatának kivételével a háromágú horog, a drótelőke – ideértve a kevlár, fluorokarbon, valamint a wolfram előkéket egyaránt –, valamint a vágóhorog csak akkor alkalmazható, ha annak használatát a helyi horgászrend nem tiltja meg. 
31. A kifogott hal horgász általi bármilyen jelölése, csonkítása tilos. Csonkításon az uszonysugarak, bognártüske levágása, bemetszése, pikkelyek levétele vagy más, szándékosan okozott fizikai elváltoztatás értendő.
32. A hivatalos haljellel ellátott halak fogásának bejelentése, az adatszolgáltatás teljesítése a horgász és a halgazdálkodási hasznosító közös érdeke. E haljel eltávolítását, a jelölt hal kifogását (elvitelét) a halgazdálkodásra jogosult helyi horgászrendjében vagy horgászrendi kivonatában megtilthatja. Amennyiben a jelölt hal kifogása (elvitele) nem tiltott, abban az esetben a fogás bejelentése kötelező.
33. A drótszák (a törpeharcsa kivételével), valamint épített fém haltároló (ketrec) használata hal tartására tilos.
34. A horgászfotók elkészítésekor javasolt ügyelni arra, hogy esztétikus, a hal megbecsülését is kifejező fényképek készüljenek el. A helyes fotón a háttér a víz és a vízpart természeti környezete, ahol belógó, szétdobált felszerelés, cigaretta, étel és ital, kéztörlő rongy, szemét nem látható. A horgász a halat lehetőleg térdelve, féltérden vagy guggolva; mellmagasságban és vízszintesen a halbölcső vagy halpaplan felett tartja, de a fényképen a halvédelmi eszköz lehetőleg csak részlegesen legyen látható. A hal objektív felé történő „kitartása” nem esztétikus, a helyes távolság a súly megtartását is segítő félkarnyi. A hal legyen tiszta, így a sarat, fűszálakat, nyálkát, esetleges vért friss vízzel le kell öblíteni róla. Célszerű több fotót is elkészíteni, hogy a pislogás és/vagy a hal mozgásai kiküszöbölhetők legyenek. Nem készülhet etikus fotó cigarettával a szájban, vagy a halat ronggyal megfogva. Napsütésnél ügyelni kell arra is, hogy vaku használata nélkül a sapkát viselő horgász arca leárnyékolt marad. A fotózás során fokozottan ügyelni kell a halak kíméletes kezelésére, mozgatására, mert a nagy példányok leejtésre, nyomásra az átlagos méretű halaktól sokkal érzékenyebbek. 
35. A színezett fertőtlenítők használata csak a fotózás után támogatott. Ekkor a hal minden látható sebének fertőtlenítése is ajánlott, az esetleges élősködők eltávolítása mellett.
36. A legfontosabb a hal védelme. Ha a szakszerű, gyors fotózás és mérlegelés a fogás helyszínén nem biztosítható, akkor a megtartani nem kívánt halat haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe. Tilos a halat fotózás és mérlegelés céljából bármilyen módon olyan helyre szállítani, ahol a fotózás és mérlegelés már biztosított lenne.
37. A visszaengedéskor a halat csak akkor szabad elengedni, ha az már az egyensúlyi helyzetét önerőből fenn tudja tartani, valamint mozgása (szabadulási ref­lex) beindult.
38. A szabályosan kifogott és így megtartott halak cseréje, illetve ezek horgászati tevékenység folytatása során történő (zárt vizeken a vízparton, horgászhelyen belüli) átadása és ajándékozása, a kifogott hal értékesítése tilos. Cserén azt kell érteni, amikor a hal már szákba (ragadozó esetén szájbilincsre) került, és azt a horgász a horgászhelyén a később kifogott halra kívánná átcserélni. Átadáson ingyenes halátadás értendő egy másik, szintén horgászati jogosultsággal rendelkező, horgászatot folytató személy részére. Ajándékozáson egy horgászati jogosultsággal nem rendelkező személy részére történő átadás értendő. Értékesítésen a hal ellenérték fejében történő átadása értendő, az átvevő személyétől függetlenül.
39. A megtartani nem kívánt halakról terítékfotó csak a horgászversenyek mérlegelésekor, illetve egyedi halgazdálkodási hasznosítói engedéllyel készíthető.
40. Más fogott halával rekordfogást bejelenteni etikátlan és tilos. 

V. A kiemelt szabályszegési cselekmények és irányadó szankcióik

41. A horgász a területi jegy jogosultjaként a horgászat megkezdésével elismeri a horgászatra vonatkozó országos és helyi szabályok ismeretét és vállalja azok maradéktalan betartását. Tudomásul veszi, hogy köteles a halőri intézkedések betartására, az ellenőrzés során az együttműködésre; róla – külön jogszabályi előírások figyelembevételével – a hivatásos halőr kép-, videó-, hangfelvételt készíthet; jogosulatlan horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény, a területi jegy hatálya alá tartozó vízterületeken elkövetett szabálysértés kapcsán kiszabott, véglegessé vált (jogerős) halgazdálkodási hatósági bírság vagy eltiltás esetén, illetve a helyi horgászrendben meghatározott, bizonyított szabályszegési esetekben a területi jegye visszavonásra kerül/kerülhet, illetve a területi jegy váltásától a maximum 5 évre eltiltható.
42. A területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást megalapozó cselekmények; az eltiltás minimális és maximális mértéke: (lsd. a táblázatban)

 

Horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény (pl. nagy értékű lopás, orvhalászat, állatkínzás) elkövetése	3-5 év
Halőri intézkedés végrehajtásának megtagadása, akadályozása
Felső méretkorlátozás feletti hal élő állapotban történő elszállítása vagy annak kísérlete
Eltiltás alatt álló személy jogosulatlan horgászata	1-5 év,  de legalább az eltiltás idejének a duplája
Felső méretkorlátozás megsértése	1-5 év
Darabszám korlátozás megsértése
Mennyiségi korlátozás megsértése
Hal szándékos megcsonkítása
Bármilyen horgászattal kapcsolatos adatszolgáltatásnál valótlan személyi adat közlése, rögzítése, horgászokmány meghamisítása, azon a személyi adatok módosítása
Halgazdálkodási hatóság által megállapított szabálysértés az itt külön nem nevesített cselekmények esetében	1-3 év,  de legalább az eltiltás ideje
Hal jelölése, haljel vagy chip engedély nélküli eltávolítása	1-3 év
A fogási napló vezetési szabályainak megsértése (beírt adatok meghamisítása, változtatása, hal beírásának elmulasztása)
Tilalmi idővel védett, vagy jogszabály által védettnek nyilvánított, illetve nem fogható hal megtartása
Alsó méretkorlátozás megsértése
Méretkorlátozással védett hal élő állapotban történő elszállítása vagy annak kísérlete
Egyidejű horgászat és rekreációs halászat	6 hónap-2 év
Horgászati tilalom alá eső területen vagy halfogási tilalom alatt horgászati vagy rekreációs halászati tevékenység végzése vagy annak kísérlete
Egyéb, az OHR keretében rögzített tilalom megsértése	3 hónap-1 év
Egyéb, az OHR szabályain túli, a halgazdálkodásra jogosult által a helyi horgászrend vagy eseti hirdetmény keretében, illetve versenyszabályzatban meghatározott szabályszegés

43. A Hhvtv. alapján a halgazdálkodási hasznosító saját szankcionálási jogkörében a területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást csak akkor alkalmazhatja, ha a szankciókat megalapozó cselekményeket és az azokhoz rendelt eltiltási mértékeket a helyi horgászrendje tartalmazza.
44. Az igazolt szabálysértéshez kapcsolódóan elpusztult vagy elpusztított hal kártérítési értékét a Vhr. 1. sz. melléklete szerinti halgazdálkodási érték, mint pótlási érték figyelembevételével a halgazdálkodási hasznosító jogosult a helyi horgászrendjében megállapítani, majd annak megtérítését előírni. A pontos értéket a mérlegelt súlyra számítottan, 1.000 Ft-ra történő kerekítéssel kell meghatározni és azt halgazdálkodási pótlási érték (pótdíj) befizetési jogcímen kell a horgásznak megfizetni. A pótdíj megfizetésétől függetlenül az elpusztult vagy elpusztított hal nem vihető el, így a horgász köteles azt – kérésére külön átadás-átvételi elismervény kölcsönös aláírása mellett – a halőrnek leadni. 
45. A hal csonkítása, csonkítással járó jelölése esetén a pótdíj az elpusztított hal kártérítési értékével megegyező.
46. Az OHR alkalmazása keretében a területhasználatra, az egyes szolgáltatások igénybevételére, a természet- és környezetvédelemre vonatkozó és a horgászetikára vonatkozó tilalmi előírások megszegése esetén a visszavonás, eltiltás alkalmazása halgazdálkodási hasznosítói mérlegelés kérdése azzal, hogy az 1 évnél rövidebb eltiltással szankcionálható szabályszegés alapján megindított halgazdálkodási hasznosítói eljárás indokolt esetben nem helyettesíti szakhatósági eljárás vagy feljelentés kezdeményezését.
47. A halgazdálkodási hasznosítói eljárásoknál a döntésre jogosult a szabályszegés összes körülményének ismeretében, a horgászrendi keretek között dönt az eltiltás mértékéről. Az együttműködés, a halgazdálkodási pótlási érték megfizetésének vállalása, a szabályszegés jegyzőkönyvezett elismerése enyhítő körülmény.
48. Az egy horgászat alkalmával elkövetett több önálló szabályszegés esetén a cselekményekre kiszabható eltiltások időtartama összeadódik, de az eltiltás maximum 5 év lehet.
49. Amennyiben egy horgász egy szabályszegés elkövetése és szankcionálása után újra elköveti bármelyik szankcionált cselekményt, a második alkalommal az eltiltás a kétszeresére, de maximum 5 évre emelkedik.
50. Amennyiben egy horgász a korábbi eltiltástól számított 3 éven belül újabb szabályszegést követ el, az eltiltás mértéke legalább 2 év, de maximum 5 év lehet.
51. A visszavonásra, illetve a területi jegy váltásától való eltiltásra minden esetben a tényállást és a horgászrendi hivatkozást, valamint az eltiltás időtartamát tartalmazó hivatalos halgazdálkodási hasznosítói döntéssel és az erről szóló értesítéssel kerülhet sor.
52. A halgazdálkodási hasznosítói visszavonás és az eltiltás nem helyettesíti, de nem is követeli meg a horgászegyesületi fegyelmi szabályzatokban meghatározott eljárásokat, tagi jogkövetkezményeket.

VI. Záró rendelkezések

53. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság az általa kezelt területeken bekövetkezett balesetekért és károkért felelősséget nem vállal.
54. A horgászok a vízparton, horgászterületeken a halgazdálkodási hasznosító által elhelyezett berendezési tárgyakat, horgászati- és vízilétesítményeket kizárólag a saját felelősségükre használhatják.
55. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a horgászatra, a halgazdálkodásra, a hal védelmére, a környezet- és természetvédelemre, valamint a rendészeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.