Mohácsi Nemzeti Emlékhely

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely május 8-tól naponta 9.00-18.00 óráig tart nyitva. Kizárólag a szabadtéri terület látogatható, a kiállítás zárva tart, ennélfogva a belépőjegy ára csökkent, a látogatók egységesen 1200 Ft/fő áron léphetnek be. Az emlékhely területén minden nap kétszer, 11.00 és 14.00 órakor korabeli fegyverekből tartunk fegyverbemutatót.

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely. A park területe 1700 katona végső nyughelye.

A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait láthatjuk. A fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokasága eleven mozgást teremt a csendes sírkertben. Megkondíthatjuk a kis lélekharangot, amelynek hangja tovább fokozza a sírkert magasztos hangulatát. A 2011-ben átadott, Szent Koronát formázó impozáns kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak, melyek között a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a technika XXI. századi színvonalának köszönhető digitális terepasztal. A kupola formájú felső szinten lévő kilátóból a vendégeknek lehetőségük nyílik a magasból megtekinteni a virágot formázó sírkertet. A 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viselő helyszín rendszeresen ad otthont különböző rendezvényeknek, melyek a csatát és történelmi korszakát idézik meg, a hősökről való méltó megemlékezést szolgálják. A rendezvények tematikája: idegenvezetések a sírkertben, előadások hadtörténész közreműködésével, korhű fegyverek másolatainak bemutatója, történelmi játszóházak gyerekeknek, íjászat, rendhagyó idegenvezetések a Múzeumok Éjszakáján.

 

 

 

 

 

 

 

Az emlékhely rövid bemutatása

1526 augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására. Az emlékhely 2011-ben jelentős megújuláson esett át, ekkor avatták fel az új, Szent Koronát mintázó fogadóépületet.

Az emlékhely gótikus ívű, majd az ív közepén megtörő kapuja szimbolizálja a törést, mely az ország fejlődésében a csatavesztés eredményeként bekövetkezett. Pölöskei József ötvösművész bronzból készült alkotása 14000 csontra emlékeztető alkotóelemből áll, ami a csata és a környékbeli települések 14000 keresztény áldozatának művészi megjelenítése. A Vadász György által tervezett, impozáns megjelenésű fogadóépületbe Bencsik István szobrászművész Térképkő című alkotása mellett elhaladva léphetünk be. A föld alatti szinten kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. A kiállítás egyszerre hagyományos és formabontó, a régészeti leletek és a magyar, valamint török történelmi források együttes bemutatása során a látogatók számára kézzel fogható valósággá, átélhető történeti élménnyé válik a mohácsi csata. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, melyek igazodnak a látogatók életkorához, szakmai felkészültségéhez: külön film készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, továbbá a történelemmel foglalkozó szakemberek számára. Az épület első emeletén tárgyaló és mini kiállítótér kapott helyet. A legfelső, kupolaszint időszaki tárlatok helyszíne, valamint itt található a kávézó és az étterem. A nagy üvegablakok mögül lehetőség nyílik a virágot mintázó sírkert „madártávlatból” történő megszemlélésére.

A fogadóépület és a sírkert között található, földbe süllyesztett átriumos építmény Vadász György alkotása. Hangulata a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi, a közepén álló kút, a fehér kőrózsa - Illés Gyula szobrászművész munkája -, mint egy meghasadt virág, az ország három részre szakadását szimbolizálja, s hazánkért hullatja könnyeit. A falakon elhelyezett vészterhes hangulatú tablókon a csatát megidéző költemények olvashatók. Néhány lépcsőfok csupán innen, s kibontja előttünk szirmait az emlékezés, a remény virága. A 14000 tiszafával, valamint egy mogyorófa ligettel szegélyezett emlékpark immár teljes mivoltában tárul elénk.

A szimbólumok sokaságát rejtő sírkertet a Kárpát-medencében őshonos növényekből álló erdő veszi körül. Az erdő egy ponton megtörik, délnyugaton fenyegető tőrként hasít belé a feketefenyőkből ültetett ék, mely a végzetes török támadást jelképezi. Az emlékhelyen vezető sétányok szintén jelképes mondanivalóval rendelkeznek: a koncentrikus köröket formáló, önmagukba visszatérő utak a park, és egyben a mohácsi kálvária körüljárását teszik lehetővé a látogatók számára, feloldozást, megoldást nem rejt magában. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott sírjeleit láthatjuk - Kő Pál, Kiss Sándor, Király József és ifj. Szabó István alkotásait. Láthatjuk a Regős szélhárfáját, az angyalszárnyú Mária királynét, csatabárdokat, buzogányokat, kiegyenesített kaszákat, és a csatában elpusztult lovakat megidéző lófigurákat. A sötétbarna faragások sűrűjében állva szinte hallani a csata zaját, a lovak patájának dübörgését.

 

Kedves Látogatóink!

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság május 8-tól kezdődően újranyíló szabadtéri bemutatóhelyeinek látogatásával kapcsolatban az Önök és munkatársaink védelme érdekében – összhangban a védelmi intézkedésekről szóló 168/2020. (IV.30.) Korm. rendelet előírásaival – kérjük, szíveskedjenek az alábbi szabályokat betartani!

- Zárt térben, illetve jegyvásárlás, az üzletben/aulában történő vásárlás során mindenki köteles a szájat és orrot eltakaró eszközt (orvosi maszk, sál, kendő) viselni.
- Kérjük, családonként egy fő vásárolja meg a belépőjegyeket!
- A közös háztartásban élők kivételével mindenki köteles a másik embertől legalább 1,5 méter távolságot tartani.
- A mosdókban, a közös háztartásban élők kivételével egyidejűleg egy személy tartózkodhat.

Köszönjük együttműködésüket!
Vigyázzunk egymásra!

Nyitvatartás

április 1 - október 23. között: naponta 9.00-18.00 óráig
október 24 - március 31. között naponta 9.00-16.00 óráig

Árak

Belépődíj:
Egységesen 1.200 Ft/fő

 

Családi kedvezmény:
- 1 vagy 2 felnőtt + 2 vagy több gyermek esetén a 2. és minden további gyerek jegyének ára 500 Ft
- NOE tagsági kártyával a 3. és további 14 év alatti gyermekek ingyenes belépésre jogosultak

Kérjük a jegyeket legkésőbb zárás előtt 1 órával megváltani!
A kedvezmények nem vonhatók össze. További kedvezményekre nincs lehetőség.


Hungary Card elfogadóhely
OTP SZÉP Kártya elfogadóhely
Bankkártyás fizetési lehetőség

Telefon
69/382-130, 20/918-2779
E-mail
info@mohacsiemlekhely.hu
Helyszín
Mohácsi Nemzeti Emlékhely
Cím
7785 Mohács-Sátorhely
Szélességi kör
45.942869
Hosszúsági kör
18.646899
Facebook oldal
Facebook oldal
Flickr oldal
Flickr oldal
Pinterest oldal
Pinterest oldal
Térkép linkje
Térkép linkje

Térkép

Letöltések

Diákcsoportok figyelmébe!

A 1502/2017. (VIII.) Kormányhatározat intézkedése alapján az iskolai szervezett csoportos utazás keretében díjmentesen vehető igénybe a vasúti utazás az országos múzeumok, nemzeti emlékhelyek és műemlékek meglátogatása céljából. Tájékoztatjuk az érdeklődő iskolákat, hogy a szervezett iskolai csoportok díjmentes MÁV utazási kedvezménye érvényesíthető a Mohácsi Nemzeti Emlékhely felkeresése esetében is. Tájékoztató és formanyomtatvány letöltése
A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet felkereső osztályok részére Mohács környéki programajánlatokat állítottunk össze, tájékozató jelleggel. Kattintson ide a programajánlatok letöltéséhez!

 

Válogatás a Mohácsi Nemzeti Emlékhely és a csata kapcsán megjelent cikkekből, tanulmányokból, kiadványokból

Brodarics István: Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről - részletek (1527)
Dr. Papp László: A mohácsi csata halottai (Orvostörténeti Közlemények, 1962.)
Történelmi Emlékhely Mohács-Sátorhely (KEBAVIT)
Mohács-Sátorhely - Történelmi Emlékhely (Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtára, 1980.)
Mohácsi Történelmi Emlékhely (szórólap térképpel, DDNPI, 2003.)
Bartal Csaba: Törökök kedvence: augusztus 29. (IPM, 2003. augusztus)
Dr. Kardos József: A Szent Korona útja (IPM, 2003. augusztus)
Szatmári István: Nemzeti nagylétünk temetője, Mohács (Új Néplap, 2014. augusztus 22.)

Ajánlataink a közelben