Mohácsi Nemzeti Emlékhely

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely. A park területe 1700 katona végső nyughelye.

Mohácsi Nemzeti Emlékhely

A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait láthatjuk. A fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokasága eleven mozgást teremt a csendes sírkertben. Megkondíthatjuk a kis lélekharangot, amelynek hangja tovább fokozza a sírkert magasztos hangulatát. A 2011-ben átadott, Szent Koronát formázó impozáns kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak, melyek között a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a technika XXI. századi színvonalának köszönhető digitális terepasztal. A kupola formájú felső szinten lévő kilátóból a vendégeknek lehetőségük nyílik a magasból megtekinteni a virágot formázó sírkertet. A 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viselő helyszín rendszeresen ad otthont különböző rendezvényeknek, melyek a csatát és történelmi korszakát idézik meg, a hősökről való méltó megemlékezést szolgálják. A rendezvények tematikája: idegenvezetések a sírkertben, előadások hadtörténész közreműködésével, korhű fegyverek másolatainak bemutatója, történelmi játszóházak gyerekeknek, íjászat, rendhagyó idegenvezetések a Múzeumok Éjszakáján.

 

 

 

 

 

 

 

Az emlékhely rövid bemutatása

1526 augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására. Az emlékhely 2011-ben jelentős megújuláson esett át, ekkor avatták fel az új, Szent Koronát mintázó fogadóépületet.

Az emlékhely gótikus ívű, majd az ív közepén megtörő kapuja szimbolizálja a törést, mely az ország fejlődésében a csatavesztés eredményeként bekövetkezett. Pölöskei József ötvösművész bronzból készült alkotása 14000 csontra emlékeztető alkotóelemből áll, ami a csata és a környékbeli települések 14000 keresztény áldozatának művészi megjelenítése. A Vadász György által tervezett, impozáns megjelenésű fogadóépületbe Bencsik István szobrászművész Térképkő című alkotása mellett elhaladva léphetünk be. A föld alatti szinten kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. A kiállítás egyszerre hagyományos és formabontó, a régészeti leletek és a magyar, valamint török történelmi források együttes bemutatása során a látogatók számára kézzel fogható valósággá, átélhető történeti élménnyé válik a mohácsi csata. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, melyek igazodnak a látogatók életkorához, szakmai felkészültségéhez: külön film készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, továbbá a történelemmel foglalkozó szakemberek számára. Az épület első emeletén tárgyaló és mini kiállítótér kapott helyet. A legfelső, kupolaszint időszaki tárlatok helyszíne, valamint itt található a kávézó és az étterem. A nagy üvegablakok mögül lehetőség nyílik a virágot mintázó sírkert „madártávlatból” történő megszemlélésére.

A fogadóépület és a sírkert között található, földbe süllyesztett átriumos építmény Vadász György alkotása. Hangulata a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi, a közepén álló kút, a fehér kőrózsa - Illés Gyula szobrászművész munkája -, mint egy meghasadt virág, az ország három részre szakadását szimbolizálja, s hazánkért hullatja könnyeit. A falakon elhelyezett vészterhes hangulatú tablókon a csatát megidéző költemények olvashatók. Néhány lépcsőfok csupán innen, s kibontja előttünk szirmait az emlékezés, a remény virága. A 14000 tiszafával, valamint egy mogyorófa ligettel szegélyezett emlékpark immár teljes mivoltában tárul elénk.

A szimbólumok sokaságát rejtő sírkertet a Kárpát-medencében őshonos növényekből álló erdő veszi körül. Az erdő egy ponton megtörik, délnyugaton fenyegető tőrként hasít belé a feketefenyőkből ültetett ék, mely a végzetes török támadást jelképezi. Az emlékhelyen vezető sétányok szintén jelképes mondanivalóval rendelkeznek: a koncentrikus köröket formáló, önmagukba visszatérő utak a park, és egyben a mohácsi kálvária körüljárását teszik lehetővé a látogatók számára, feloldozást, megoldást nem rejt magában. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott sírjeleit láthatjuk - Kő Pál, Kiss Sándor, Király József és ifj. Szabó István alkotásait. Láthatjuk a Regős szélhárfáját, az angyalszárnyú Mária királynét, csatabárdokat, buzogányokat, kiegyenesített kaszákat, és a csatában elpusztult lovakat megidéző lófigurákat. A sötétbarna faragások sűrűjében állva szinte hallani a csata zaját, a lovak patájának dübörgését.

Google Cégem oldal

Nyitvatartás

április 1 - október 23. között: naponta 9.00-18.00 óráig
október 24 - március 31. között naponta 9.00-16.00 óráig

Árak

Belépő: 1800 Ft/fő
Kedvezményes jegy - diák, nyugdíjas, pedagógus (igazolvánnyal): 1500 Ft/fő
 

Előzetesen bejelentkezett csoportok esetén (max. 10 perc késés esetén!)
(Bejelentkezés min. 48 órával a csoport érkezése előtt):
Belépő: felnőtt: 1500 Ft/fő
diák, nyugdíjas, pedagógus: 1200 Ft/fő

 

Családi kedvezmény:

- 1 vagy 2 felnőtt + 2 vagy több gyermek esetén a 2. és minden további gyerek jegyének ára 500 Ft
- NOE tagsági kártyával a 3. és további 14 év alatti gyermekek ingyenes belépésre jogosultak

Kérjük a jegyeket legkésőbb zárás előtt 1 órával megváltani!
A kedvezmények nem vonhatók össze. További kedvezményekre nincs lehetőség.

Hungary Card elfogadóhely
OTP SZÉP Kártya elfogadóhely
Bankkártyás fizetési lehetőség

Telefon
69/382-130
E-mail
info@mohacsiemlekhely.hu
Helyszín
Mohácsi Nemzeti Emlékhely
Cím
7785 Mohács-Sátorhely
Szélességi kör
45.942869
Hosszúsági kör
18.646899
Facebook oldal
Facebook oldal
Flickr oldal
Flickr oldal
Pinterest oldal
Pinterest oldal
Google Cégem
Google Cégem
Térkép linkje
Térkép linkje

Térkép

Letöltések

Diákcsoportok figyelmébe!

A 1502/2017. (VIII.) Kormányhatározat intézkedése alapján az iskolai szervezett csoportos utazás keretében díjmentesen vehető igénybe a vasúti utazás az országos múzeumok, nemzeti emlékhelyek és műemlékek meglátogatása céljából. Tájékoztatjuk az érdeklődő iskolákat, hogy a szervezett iskolai csoportok díjmentes MÁV utazási kedvezménye érvényesíthető a Mohácsi Nemzeti Emlékhely felkeresése esetében is. Tájékoztató és formanyomtatvány letöltése
A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet felkereső osztályok részére Mohács környéki programajánlatokat állítottunk össze, tájékozató jelleggel. Kattintson ide a programajánlatok letöltéséhez!

 

Válogatás a Mohácsi Nemzeti Emlékhely és a csata kapcsán megjelent cikkekből, tanulmányokból, kiadványokból

Brodarics István: Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről - részletek (1527)
Dr. Papp László: A mohácsi csata halottai (Orvostörténeti Közlemények, 1962.)
Történelmi Emlékhely Mohács-Sátorhely (KEBAVIT)
Mohács-Sátorhely - Történelmi Emlékhely (Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtára, 1980.)
Mohácsi Történelmi Emlékhely (szórólap térképpel, DDNPI, 2003.)
Bartal Csaba: Törökök kedvence: augusztus 29. (IPM, 2003. augusztus)
Dr. Kardos József: A Szent Korona útja (IPM, 2003. augusztus)
Szatmári István: Nemzeti nagylétünk temetője, Mohács (Új Néplap, 2014. augusztus 22.)

Ajánlataink a közelben