Természetvédelmi Őrszolgálat napjainkban

Természetvédelmi Őrszolgálat Magyarországon jogszabályi alapon több mint 40 éve létezik, jogállása, feladatai, jogosultságai és kötelezettségei azonban az utóbbi évtizedben jelentősen megváltoztak.

Természetvédelmi őr szakvezetést tart

A természetvédelmi őr 1993 óta köztisztviselő, jogait és feladatait pedig az 1997. évi CLIX törvény II. fejezete jelentősen kibővítette. A feladatellátásuk részletes szabályait miniszteri rendeletként 2000-ben kiadott Szolgálati Szabályzat állapítja meg.
2013. január 1. lépett hatályba az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló 2012. évi CXX. törvény, valamint megjelentek annak végrehajtási rendeletei is. Az új jogszabályok megalkotásának az volt a célja, hogy egységes szabályozás és követelményrendszer jöjjön létre a Magyarország területén tevékenykedő azon szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyek rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak. A Természetvédelmi Őrszolgálat esetében megmaradtak a különböző hatósági jogosultságok, de azok szabályozása részletesebb lett.
 
A hatályos új jogszabályok alapján a természeti és a védett természeti területek és értékek megóvása, őrzése, károsításának megelőzése érdekében egyenruhával, szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel, szolgálati maroklőfegyverrel és más technikai eszközökkel ellátott tagokból álló Természetvédelmi Őrszolgálat működik valamennyi nemzeti park igazgatóság szervezetében. Emellett az önkormányzatoknak is lehetőségük van a helyi jelentőségű védett természeti területek őrzésére önkormányzati természetvédelmi őrt alkalmazni.
A természetvédelmi őrzés önkéntes segítői a polgári természetőrök, akik a nemzeti park igazgatósággal kötött írásos megállapodás alapján, természetvédelmi őri irányítás és felügyelet mellett díjazás nélküli segítik az állami természetvédelmi őrzést.
 
Az állami természetvédelmi őr a nemzeti park igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának tagja, intézkedésre jogosult, hatósági személy. Alapvető feladata a természeti értékek és területek, kiemelten a védett természeti értékek és a védett természeti területek hatósági őrzése. Sokrétű feladatköre magában foglalja még a nemzeti park igazgatóság védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos területi feladatainak ellátását is, azaz a védett természeti értékek és a védett természeti területek felmérése, nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása és helyreállítása érdekében végzett tevékenységeket.


Az állami természetvédelmi őr a természet védelme érdekében jogosult és köteles többek között:

  • a természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére,
  • a természetvédelmi érdekeket sértő, a természeti és a védett természeti értékeket és területeket veszélyeztető vagy károsító cselekmény esetén személy és jármű feltartóztatására, személy igazoltatásra, csomag és jármű átvizsgálására,
  • vadászok és horgászok teljes körű ellenőrzésére,
  • természeti érték és a veszélyeztetéséhez használt eszköz visszatartására,
  • természetkárosítás bűncselekménye elkövetésének tettenérése vagy az intézkedésének ellenszegülése esetén személyt elfogni, visszatartani vagy előállítani,
  • jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén annak megszüntetésére kényszerítő eszközt (testi kényszer, bilincs, rendőrségi vegyi sokkoló, szolgálati kutya) alkalmazni (szolgálati maroklőfegyverük önvédelmi célú),
  • szabálysértési, államigazgatási és büntető eljárást kezdeményezni, valamint helyszíni bírságot kiszabni.

 
A nemzeti park igazgatóságok szervezetében jelenleg összesen 250 fő állami természetvédelmi őr dolgozik. Egy fő természetvédelmi őrre így átlagosan 372 km2 működési terület, azon belül pedig 3400 ha országos jelentőségű védett természeti terület és 4600 ha országos jelentőségű védett természeti területen kívüli Natura 2000 terület, továbbá 150 régészeti lelőhely jut. Egy fő természetvédelmi őr tehát 8000 hektáron lát el konkrét őrzési feladatokat. A helyben lakó természetvédelmi őrök jelentik a valódi, kézzel fogható kapcsolódási pontot a nemzeti park igazgatóságok és a helyi lakosok, gazdálkodók között.
 
A Természetvédelmi Őrszolgálat szoros együttműködésben dolgozik a rendőrséggel. Jellemzőek a közös járőrözések, területbejárások, helyszínelések, eltűnt személyek keresése. Az Őrszolgálat elsősorban helyismeretével, technikai eszközeivel segíti a rendőrség munkáját. Sok olyan külterületekhez köthető bűnelkövetési forma van, amelyek esetében kölcsönösen tudják segíteni egymás munkáját. Ilyenek például a falopás, orvhalászat, orvvadászat, természetkárosítás. A külterületeken rendészeti feladatot ellátó személyekkel (hivatásos vadász, halőr, erdőőr, mezőőr stb.) szintén napi szintű a közös feladatellátás, egymás munkájának segítése.

A természetvédelmi őrök állandó kapcsolatban állnak a területükön működő állami és magán gazdálkodókkal, oktatási intézményekkel, szervezetekkel és csoportokkal (települési önkormányzatok, erdészeti és mezőgazdasági részvénytársaságok, mezőgazdasági szövetkezetek, iskolák, zöld szervezetek, stb.), koordinálják és ellenőrzik a területükön zajló gazdálkodást, fejlesztést, látogatást.

 

Felismerhetőség, azonosíthatóság

A természetvédelmi őr felismerhetőségét és azonosíthatóságát a szolgálati egyenruha biztosítja, mely jelképezi a hatósági intézkedési jogosultságot és a büntetőjogi védelmet is. A természetvédelmi őrök egyenruházati jelzései: a karjelvény, az állományjelző, a szolgálati beosztásjelzés és a sapkajelvény.

Az intézkedési jogosultságot a szolgálati igazolvány igazolja, az azonosítást pedig a sorszámozott szolgálati jelvény teszi lehetővé.