November 3.: Bioszféra Rezervátumok Napja

2022. november 3.

Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete amely, - többek között- a természetvédelem ügyét is igyekszik előremozdítani a tagállamokban. Ebből a célból jött létre a MAB (Man and the Biosphere) program, ami ma már nemcsak a természeti értékek, védett növény és állatfajok, természetes élőhelyek megőrzéséért dolgozik, hanem azon is, hogy hogyan lehet összehangolni az emberi tevékenységeket a természetvédelemmel.

Felhagyott halastó a Darányi borókásban

Jelenleg 134 országban 738 bioszféra rezervátum található, ebből 22 olyan, ami országhatárokon is átnyúlik. Magyarországon öt bioszféra rezervátum található, Aggtelek, Pilis, Hortobágy, Fertő-tó és végül a legfiatalabb, a Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra Rezervátum, ami hazánk területén kisebb részben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, nagyobb részben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén helyezkedik el. A továbbiakban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság bioszféra rezervátum létrehozásában és fenntartásában betöltött szerepéről szeretnénk beszámolni.

Több mint 25 évvel ezelőtt merült fel egy közös nemzeti park létrehozásának ötlete Magyarország és déli szomszédunk, Jugoszlávia között, ami elsősorban a Duna mente értékeinek megóvását szolgálta volna a Sió torkolattól az eszéki Dráva torkolatig. A történelem úgy hozta, hogy a közös természetvédelem jó időre lekerült a napirendről. 1996-ban létrejött a Duna-Dráva Nemzeti Park, amelynek határát több mint 160 km hosszban az államhatár képezi, ahol ugyan az ország véget ér, de az erdők, folyók folytatódnak a szomszédos országok területén, a vándorló halak vagy a táplálékot kereső madarak sem tisztelik az adminisztratív határokat. A délszláv háború lezárultával megindult a kapcsolatkeresés a határon túli partnerek irányában és nemsokára egymásra talált a DDNPI és Duna-Dráva összefolyásnál található árteret kezelő Kopácsi-rét Természeti Park. Ebben nagy szerepe volt az ottani, magyar származású igazgatónak, Dr. Mikuska Józsefnek is.

A határon átnyúló együttműködésnek nagy lökést adott hazánk EU csatlakozásának előkészítése, amikor az előcsatlakozási (IPA) alapból közös, horvát-magyar pályázatok valósultak meg, így például 4 drávai mellékág megnyitását hajtottuk végre és a Kölked községhez közeli Belső-Béda holtág horgászati infrastruktúráját is természetközelivé tettük. A sikeres pályázatok mellett felmerült az igény arra, hogy felélesszük a közös védett terület ötletét is, így merült fel a lehetősége egy kétoldalú, horvát-magyar bioszféra rezervátum létrehozásának, ami nem elsősorban azért volt fontos, hogy új védelmi szintet vezessünk be, hanem hogy egy állandó együttműködési fórumot teremtsünk. A területi és minisztériumi szintű egyeztetés mellet horvát partnerekkel közösen elnyertünk egy LIFE pályázatot, amelynek célja a Barcsi/Kriznicai Ó-Dráva vízellátásának javítása volt. Ez a 10 km hosszú holtág azért is érdekes, mert hosszában húzódik rajta végig az országhatár és a tervezett vízszint emelést, vízvisszatartást csak úgy lehetett megvalósítani, hogy az erre szolgáló zsilip és töltés Magyarország területéről indul és Horvátország területén ér véget. A pályázat megvalósítása közben került elfogadásra a horvát-magyar bioszféra rezervátum pályázat, 2011-ben az UNESCO felvette a listára a közös bioszféra rezervátumot. A következő Interreg pályázatba már mint a határon átnyúló bioszféra rezervátum kezeléséért felelős szervezetek vágtunk bele, a holtág kotráson, gyepek kezelésén túl ennek a pályázatnak az eredménye az itt található térkép is: https://ddnp.hu/igazgatosag/terkep/terkep

A három folyó, a Mura, a Dráva és a Duna nemcsak Horvátországot és Magyarországot köti össze, de Ausztria, Szlovénia és Szerbia is osztozik ezen a régión. Az országok természetvédelemért felelős szervei és a WWF civil szervezet közösen kidolgozták a nevezési anyagot a világ első ötoldalú, határon átnyúló bioszféra rezervátumra vonatkozóan. A nevezést az UNESCO 2021-ben el is fogadta, így a Mura-Dáva-Duna Bioszféra Rezervátum keretében már 5 ország dolgozik együtt a folyók és környezetük védelme érdekében. Az adminisztratív kereteken túl a szorosabb együttműködést ismét egy pályázat benyújtásán szeretnénk elérni, idén ősszel az öt ország egy újabb LIFE pályázatot állított össze. Pozitív elbírálás után holt- és mellékágak újulhatnak meg, ligeterdők válhatnak még természetközelibbé és olyan ismeretterjesztő akciókat is tervezünk, amivel a bioszféra rezervátum fogalmát szeretnénk közelebb hozni a helyi lakossághoz.

(Szöveg: Parrag Tibor)