Bogárkülönlegességek a babócsai erdőkben 2.
2024. január 8.
2023-ban tovább folytatódott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által természetkímélő kísérleti erdőgazdálkodással kezelt babócsai erdőrészletek bogárfaunájának feltárása.

A területről a specialista bogárszakértő által végzett kutatómunka eredményeként mostanra már közel 500 bogárfaj vált ismertté, melyek közül 42 védett és 5 Natura 2000-es faj is található. Most az újabban előkerült fajok közül mutatunk be öt ritka, a területre jellemző és faunisztikailag értékes bogárfajt.
1. Barna avarholyva
Magyarországon biztosan a Kőszegi-hegységből és a Dunántúli-középhegységből – Bakony, Budai-hegység – ismert. De van egy megerősítendő lelőhelyadata a Somogyi-dombság területéről, Siófokról is. Bomló növényi anyagokban, avarban, korhadt fákban, kövek, fadarabok alatt él.
2. Mocsári kószaholyva
Elterjedt az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság folyóvizei mentén. A fűzligetek, keményfaligetek jellemző faja. Vizes-nedves növényi törmelékben, avarban, elhalt fák korhadékában él.
3. Bronzfényű korongbogár
Ritka, többnyire háborítatlan természetközeli erdők lakója. A korongbogaraknak hazánkban kevés, a Palearticumban is csak néhány fajjal több előfordulása ismert. Többnyire a trópusi régiókban terjedtek el. Korhadt fák gombás kérge alatt és taplókban élő gombafogyasztó bogárfaj. Többek között ismert a Mecsekből, a Zselicből és a Dráva-síkról is.
4. Apró tövisnyakú bogár
Valódi ritkaság, kizárólag idős állományú természetközeli erdők lakója. Ledőlt vagy lábon álló elhalt fákban élő xilofág bogárfajunk.
5. Kétszínű tövisnyakúbogár
Az előző fajhoz hasonlóan elsősorban természetközeli idős állományú erdőkben élő ritka xilofág bogárfajunk. Elhalt, lábon álló fák száraz, kemény ágaiban fejlődik és él. Legközelebbi adata a Dráva-síkról ismert. (Fotó: Nicola Rahmé)
(Szöveg: Sár József)