Bogárfogás rágógumival 

Augusztus 22-én a korábban kihelyezett tömeggyűjtő csapdák szűrése céljából egy kukoricatábla közepén húzódó, nehezen járható földúton közelítettük meg az erdőt gépkocsival. A lassú haladás miatt lehetőség nyílt a földút menti növényzet szemmel történő vizsgálatára, mikor is egy foltos, sárga színű bogárra figyeltünk fel, ami egy parlagfű tő tetején ült. Kipattanva az autóból, már tenyérben szemlélve törtük a fejünket – vajon ez milyen bogár lehet? – annyit megállapítottunk, hogy egy hólyaghúzó bogárfaj lehet, de mivel egyikünk sem látott még hozzá hasonlót, mobiltelefonnal lefotózva a bogarat, továbbítottuk a budapesti kollégának, aki többek között a különböző csápú bogarak családsorozatnak a specialistája.

Hamarosan érkezett is a válasza, miszerint a feketenyakú élősdibogár (Stenoria analis) egy példányát gyűjtöttük, amit 2022-ben Somay László és Német Tamás új bogárként közölt le a Folia Entomologica Hungarica lapjain, szintén egyetlen példányt kimutatva a Börzsönyből. Gyorsan mindannyian kiszállva a kocsiból, alapos vizsgálódásba fogtunk a bogár észlelési helyének környékén, sajnos további példányok előkerülése nélkül.

A budapesti kolléga azonban javasolta a terület alapos vizsgálatát, majd három nap elteltével Bolhóra utazva már újra a terepen, immár fűhálók segítségével igyekeztünk újabb példányokat begyűjteni a rendkívül ritka és hazánkból összesen 2 példányban előkerült kleptoparazita bogárból. Mivel a keresett faj a borostyánméh földbe vájt fészkeiben fejlődik, előbb a kukorica- és szójatábla mentén húzódó keskeny, száraz, lekaszált mezsgyén végeztünk fűhálós vizsgálatot, majd ugyanott a talaj átvizsgálásához fogtunk – mindkét módszerrel eredménytelenül. Ekkor a müncheni kollégám, zsebéből mentolos rágógumit előkapva, rágni kezdte azt, mivel egy német szakcikkben korábban olvasott erről a csapdamódszerről, sapkára ragasztott rágógumiként. Kisvártatva, ki tudja honnan, egyszer csak több tucat példány jelent meg gyors repüléssel arcára, karjára, pólójára szállva – a keresett bogarak hím egyedei voltak! Az egész repülés talán 10 percen át tartott, majd végleg abbamaradt a rajzás. Később már mindannyian mentolos rágógumit fogyasztva, végig a mezsgyén meg-meg állva, tovább haladva igyekeztünk a további példányok megfigyelése reményében.

A mentolos ízű rágógumi illata minden bizonnyal a nőstények által kibocsájtott feromonra emlékeztette a jól repülő hím példányokat, ezért működhetett a valószerűtlennek tűnő gyűjtési módszer sikeres alkalmazása – gyarapítva a kutatási terület adatait és néhány példánnyal pedig a Magyar Természettudományi Múzeum Állattára bogárgyűjteményét is.

A fajt fotókon is részletesen bemutató, német nyelvű cikk itt érhető el (a fotóilllusztráció forrása szintén ez a tanulmány).

(Szöveg: Sár József entomológus)