1664. január-februárjában fontos történelmi esemény kiindulópontja volt Zrínyi-Újvár. Zrínyi Miklós téli hadjárata során 240 km-t hatolt be seregével török területre. Ez az 1663-64. évi török háború legfontosabb hadművelete, mely a keresztény erők legfőbb sikere is egyben. Zrínyi Miklós mintegy 15 ezer fős magyar és horvát csapatokból álló serege egyesült a von Hohenlohe vezette több mint hétezer főnyi német sereggel, továbbá 3000 osztrákkal. Zrínyi-Újváról kiindulva a Dráva mentén betörtek a magyar hódoltság déli területére. A hadjárat különlegessége, hogy a tél legkeményebb szakának számító hónapban bonyolították le, amikor az oszmán-török erők kizárólag csak a várakban állomásoztak, nyílt terepen nem. Elfoglalták Berzence, Babócsa és Barcs várát, ezután a keresztény hadak elérték Szigetvárt, de a vár ostromával nem foglalkoztak Zrínyiék. Alig egy hét alatt a keresztény hadak már mélyen Baranya területén jártak. Január 28-én Pécset vette körbe Zrínyi és von Hohenlohe csapataival. Két nappal később Zrínyi Eszterházy Pállal, a később nádorral, a kb. 5000 fős horvát és magyar lovassággal elindult tovább a Dráva vonalán. Zrínyi Eszékig hatolt, ahol a törökök által építette 8 km hosszú tölgyfahíd állt, amit hosszabb előkészítés után a keresztény seregek felgyújtottak. A háborúk idején ezen keresztül szállították az utánpótlást és ez kötötte össze a horvát hódoltságot a magyarral, ezért rendkívül nagy volt a stratégiai fontossága, amit legjobban Zrínyi mért föl. A híd pusztulása súlyos csapást volt a törökre nézve. Az eszéki híd pusztulásával a széles Dráva folyó elszakította egymástól a török kézben levő magyar és horvát területeket. Továbbá a várak visszafoglalásával elvágták az összeköttetést a kanizsai várral, aminek visszafoglalásához kedvező alkalom jött el. Még ebben az évben a szentgotthárdi csatában Montecuccoli osztrák, német, rajnai és francia csapatok élén szintén legyőzte az oszmán seregeket. Az év hadi sikerei elhozták Zrínyinek a nemzetközi elismerést, és lehetőséget biztosítottak a Dél-Dunántúl teljes felszabadítására. A győzelem ellenére a bécsi udvar nem élt a lehetőséggel, és megkötötte a szégyenletes vasvári békét.

(Szöveg: Varga Zsolt; kép: Zrínyiújvár látképe egy 1664-ben készült német metszeten – forrás:Wikipédia)