Szemelvények a természetvédelem történetéből - 3.

2021. március 22.

80 éve történt. Az 1930-as évek végéig nem volt Magyarországon természetvédelmi indokból levédett terület. 1940. év végéig mindösszesen csak 444 ha került természetvédelmi oltalom alá.

Természetvédelem metszet

A Magyar Királyi Madártani Intézet igyekezett elérni a madártani szempontból különleges területek védetté nyilvánítását. A folyamat részeként 1940-1941 során több természetvédelmi helyszíni szemlén vettek részt, többek között a Dél-Dunántúlon is. A program eredményesen zárult, mivel az Országos Természetvédelmi Tanács javaslatára a Földművelésügyi Minisztérium összesen nyolc különleges fészkelő és költőterületet nyilvánított védetté 1941-ben, köztük Dél-Dunántúlon az Albrecht kir. herceg tulajdonában, Kölked határában lévő fekete gólyás erdőt (17 ha), és a  Szenta község határában lévő Baláta-tavat (174 ha). A földművelésügyi miniszter további területeket is védetté nyilvánított ebben az évben. 1941-ben a m. kir. Kincstár tulajdonában lévő Almamelléki ősbükkös (8 ha), a Zengővárkonyi gesztenyés (1 ha), a Rinyabesenyői bükkös (14 ha), valamint az Abaligeti-barlang felszíne (1 ha) került rendelet által biztosított jogi védelem alá a Dél-Dunántúlon.

 
Forrás: Vönöczky Lilla - A Magyar Ornithologiai Központ Története 1893-1944, ELTE-BTK Szakdolgozat, Budapest, 2009.
Rakonczay Zoltán: A természetvédelem története Magyarországon, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2009.
Illusztráció: Az állatok védelme (szerk.: Herman Ottó), Franklin Társulat, Budapest, 1883.
Sorozatszerkesztő: Varga Zsolt