A gyepeknek és mocsaraknak biztosan jót tett a víz. Az idei évben már bízhatunk abban, hogy lesz a legelőinken és a kaszálóinkon elég fűtermés állataink számára és talán tavaszig kitart a víz, sok védett madárfajnak biztosítva vonulása során pihenő- és táplálkozó- majd szaporodóhelyet is.

S miért pont itt ez a sok víz? A Dráva néhai medre terült el ebben a tájban/völgyben, aztán idővel a folyó visszahúzódva átengedte a helyet a kisebb patakok számára. Három patak találkozása volt itt, ebből kettő ismerete egyértelmű, a Somogytarnóca felől érkező Györgyös-patak és az északról érkező Komlósdi-Rinya, de a harmadikra már kevesen gondolnának. A harmadik, a legjelentősebb, a Babócsai-Rinya volt, amely komoly medreket, változatos felszínt alakított ki. E három patak ősi medreit látjuk az elöntéssel kirajzolódni. Sajnos a Babócsai-Rinyának „mennie kellett", mivel a Dráva korábbi medre átvágásra került és a mai Netecs néven ismert holtág már nem volt képes befogadására. Így új medret kapott egy másik területen, a Péterhidai Ó-Drávába vezeti Belső-Somogy jelentős vizeit.

A drávaszentesi mély fekvésű terület nemzeti parkunk egyik legértékesebb része, ahol évszázados múltra tekint vissza az állattartás és gyepgazdálkodás. A természetvédelmi értékek megőrzése érdekében mi is az állattartást, gyepgazdálkodást és az ősi medreket szeretnénk megőrizni.

(Szöveg: Horváth Zoltán)