magyar english
Térkép

 
 
 
Mentés
Mentés
Facebook
Videók, fotók
 
 
 
 
 
NATURA2000 fenntartási tervek
 
KooKoo - az éneklő óra

Fontos
A honlapon található fotók szerzői jogi oltalom alatt állnak. Felhasználásuk, másodközlésük csak írásos megállapodás aláírását követően lehetséges.

Jelen honlap a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos honlapja (www.ddnp.hu). Az egyéb más oldalakon található, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal kapcsolatos információkért nem vállalunk felelősséget.
 
Programjainkon mindenki saját felelősségére vesz részt. A résztvevők tudomásul veszik, hogy a programokon kép-, illetve videofelvétel készülhet. A részvevők a programokon való részvételükkel hozzájárulnak a kép-, videofelvétel készítéséhez, és annak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság weboldalaira és Facebook oldalaira történő feltöltéséhez, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációjához, marketingjéhez történő időbeli korlátozás nélküli felhasználásához.
A tátorján védelme a Dél-Mezőföldön
 
A kontinentális sztyeppzóna jellemző karakterfaja a tátorján (Cambre tataria), hazánk fokozottan védett ritka növénye. Európában állománya jelentősen megritkult, a Kárpát-medencében melegkori maradványfaj, melynek Magyarországon mindösszesen öt kisebb előfordulása ismert. Legnagyobb állományát a Dél-mezőföld Tájvédelmi Körzet Gyűrűsi-löszvölgyek területén találjuk, állománya 400-500 tőre tehető.
   
 
 

A növény évelő, nagy fehér gömb alakú virágzatát 4-5 éves korában hozza először. Fehér virágai méz illatúak. Hosszú karógyökeret fejleszt, melynek íze a karalábéhoz hasonló. A második világháború alatt és után még kedvelt népi étel volt, főzeléket készítettek gyökeréből. Valószínű ez is hozzájárult állományainak megfogyatkozásához, de elsősorban élőhelyeinek beszántása okozta sok helyen kihalását. Így pusztult ki az Alföld egész területéről.
A még fellelhető helyi kisszámú populációk megőrzése nehéz feladat. A növénynek számos rovar kártevője van, szirmai a rózsabogarak kedvelt csemegéje. Káposzta illatú leveleit az őz és az üregi nyúl is szívesen rágcsálja. Jelenlegi élőhelye a mezőgazdasági területek közé szorult meredek száraz löszoldalak. Ezeket a gyepeket valamikor rendszeresen kaszálták és legeltették. Mára sajnos ez a jellemző területhasználat visszaszorult. Ennek következtében megindult az élőhely becserjésedése, illetve az adventív növények, mint pl. a bálványfa, az ezüstfa, vagy a selyemkóró agresszív terjedése.
A tátorján magja általában csak a birkák taposása, vagy a lösz suvadása által keletkezett csupasz felszíneken képes kicsírázni. Hasonlóan az ördögszekérhez, a termést érlelő növények töve elválik a karógyökerétől, és ezt az egész terméses virágzatot görgetni kezdi a szél, miközben elszórja a magját. A becserjésedés ezt a típusú terjedést jelentősen akadályozza.
A faj élőhelyének megőrzése érdekében az elmúlt húsz évben a nemzeti park igazgatóság folyamatos mechanikai cserjeirtást végez a területen. Legjelentősebb élőhelyén a Leányvári-löszvölgyekben, a terület széleit övező szántóterületeket újra begyepesítette, ezzel megóvva a meglévő élőhelyet, illetve területileg megnövelve azt. Az újonnan kialakított rendszeresen kaszált gyepterületeken nagy örömünkre az elmúlt években, először három, majd hét és az idén már ötven új tátorján tövet sikerült megtalálni. A tátorján mellett más védett növények is követték megtelepedésükkel a tátorjánt, mint például az árlevelű len, az érdes csüdfű, vagy a festő csülleng. Az eredmények tükrében és az idén sikeresen elnyert Európai Uniós LIFE pályázat segítségével reménykedhetünk e ritka növényük hosszú távú megőrzésében.

Szöveg és kép: Kováts László

 

Még több fotó Facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/dunadrava/posts/10156089423606353

   
 
2019.07.24.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design