magyar english
Fekete gólya LIVE!
A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységében található egyik fekete gólya fészeknél elhelyezett kamera képe ide kattintva tekinthető meg!
 
Térkép

 
 
 
Mentés
Mentés
Facebook
Videók, fotók
 
 
 
 
 
NATURA2000 fenntartási tervek
 
KooKoo - az éneklő óra

Fontos
A honlapon található fotók szerzői jogi oltalom alatt állnak. Felhasználásuk, másodközlésük csak írásos megállapodás aláírását követően lehetséges.

Jelen honlap a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos honlapja (www.ddnp.hu). Az egyéb más oldalakon található, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal kapcsolatos információkért nem vállalunk felelősséget.
 
Programjainkon mindenki saját felelősségére vesz részt. A résztvevők tudomásul veszik, hogy a programokon kép-, illetve videofelvétel készülhet. A részvevők a programokon való részvételükkel hozzájárulnak a kép-, videofelvétel készítéséhez, és annak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság weboldalaira és Facebook oldalaira történő feltöltéséhez, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációjához, marketingjéhez történő időbeli korlátozás nélküli felhasználásához.
Nemszeretem állatok – indokolatlan félelmek állatokkal szemben
 
Néhány állatfaj és az emberiség kapcsolatát a végletek jellemzik. Egyes kultúrákban szent és sérthetetlen állatként tisztelik őket, de a világ legtöbb részén üldözött és pusztított élőlények. Ilyenek pl. a kígyók és a denevérek. Az emberek félnek a csúszómászóktól, látványuk undort és viszolygást kelt a többségükben.
   
 
Ez több okra vezethető vissza. Sok emberbe már gyerekkorában „belenevelték”, hogy ezek az állatok félelmetesek és veszélyesek. A neveltetés nagyon sokat számít. A szülők sokszor már kiskorban arra intik gyermeküket, hogy a kígyók rút, idegen és az emberre veszélyes állatok. A kígyók nagy többsége teljesen ártalmatlan az emberre, de a kígyó szó hallatán mindenkinek csontroppantó óriáskígyók vagy halálos mérgű mérges kígyók jutnak az eszébe. Ezzel ellentétben a hazai kígyófajok teljesen ártalmatlanok, sőt rendkívül hasznosak! Táplálékuk legtöbb esetben egerek, pockok, amelyek irtásával hozzájárulnak pl. terményeink megóvásához. Leggyakrabban az erdei, a réz- és a vízisiklóval találkozhatunk. Ezeknek a békés hűlőknek még méregfoguk sincs, szájukban csak egy kis szarulemez található. Magyarországon egyébként mindössze két mérgeskígyó-faj él: a 60-90 centiméteres keresztes vipera (Vipera berus), és a kisebb, 40-50 centiméteres rákosi (parlagi) vipera (Vipera ursinii rakosiensis). Mindkettő ritka és védett állatfaj, a keresztes vipera eszmei értéke 250 ezer forint, a rákosi viperáé 1 millió forint. A keresztes vipera eurázsiai elterjedésű faj, hazánkban a Zempléni-hegységben, a Tiszaháton (Szatmárban és Beregben) és Délnyugat-Magyarországon (Somogy és Zala megye bizonyos területein) él. Kisebb rokona kizárólag a Hanságban és a Kiskunságban fordul elő, s mára nagyon megfogyatkozott az állománya. Valamennyi hazai kígyófaj egyébként védett! Amennyiben találkozunk vele, legjobb, ha elkerüljük, és békén hagyjuk! Ha otthonunkban jelenik meg, és nem merjük kivinni az udvarra, akkor hívjunk szakembert a befogásához! A másik állatcsoporttól, a denevérektől is sok ember ösztönösen fél, amely félelem a régi korokból ered és nyilvánvalóan hiedelmekből és tudáshiányból származik. A legrégebbi, és ezáltal legelterjedtebb hiedelmek a „beleragad a hajba”, „vért szív”, „vámpír” kifejezésekhez köthető. Az egyik legelterjedtebb tévhit a hajba ragadás témája. A denevérek (például a legérzékenyebb ultrahanggal rendelkező patkósorrú denevérek) sok esetben még a speciálisan számukra kifeszített hálóba sem akadnak bele. Az emberi hajszál átlag átmérője körülbelül 0.099 mm, ezért nyilvánvalóan nem okoz nekik problémát a hajtömeg észrevétele és elkerülése. A másik a vérszívó denevér legendája. A hazai denevérfajok mind rovarokkal táplálkoznak, ezért kimondottan hasznosak. Egy probléma adódhat, ami valóban előfordulhat a denevérekkel kapcsolatban, az hogy berepül a szobába. Ebben az esetben a legrosszabb reakció, hogy pánikba esünk és nekiállunk hajkurászni az állatot. A legjobb megoldás, ha kitárjuk az ablakot, elhúzzuk a függönyt és nem mozdulunk. A denevér miután megnyugodott, a kis „radarja” segítségével felméri a terepet és elhagyja a szobát. A hazai denevérek kizárólag rovarokkal táplálkoznak. Szürkületkor már lehet látni, ahogy fantasztikus röptük segítségével vadásznak a repülő rovarokra. Ilyenkor nagy mennyiségben kapják el a szúnyogokat és a legyeket, amivel jelentős hasznot hoznak nekünk, embereknek.

Varga Zsolt
 
   
 
2019.04.12.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design