magyar english
Térkép

 
 
 
Mentés
Mentés
Fekete gólya LIVE!
A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységében található egyik fekete gólya fészeknél elhelyezett kamera képe ide kattintva tekinthető meg!
 
Mentés
Facebook
Videók, fotók
 
 
 
Mentés
NATURA2000 fenntartási tervek
 
KooKoo - az éneklő óra

Fontos
A honlapon található fotók szerzői jogi oltalom alatt állnak. Felhasználásuk, másodközlésük csak írásos megállapodás aláírását követően lehetséges.

Jelen honlap a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos honlapja (www.ddnp.hu). Az egyéb más oldalakon található, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal kapcsolatos információkért nem vállalunk felelősséget.

Programjainkon mindenki saját felelősségére vesz részt. A résztvevők tudomásul veszik, hogy a programokon kép-, illetve videofelvétel készülhet. A részvevők a programokon való részvételükkel hozzájárulnak a kép-, videofelvétel készítéséhez, és annak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság weboldalaira és Facebook oldalaira történő feltöltéséhez, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációjához, marketingjéhez történő időbeli korlátozás nélküli felhasználásához.
» Természetvédelmi kezelés » Élővilág védelem - élőhelyrehabilitációk
Élővilág védelem - élőhelyrehabilitációk
 



A természetes élőhelyek csökkenésének fő oka általában az emberi tevékenységben keresendő, részben a területek máscélú hasznosítása során károsodhatnak illetve tűnhetnek el élőhelyek, részben a nem megfelelő, a természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó kezelés, használat következtében. Az Igazgatóság fő céljai közé tartozik a természetvédelmi szempontból kiemelkedő, de valamilyen okból rontott területek újjáélesztése. Ez a terület degradációjától függően lehet revitalizáció, rehabilitáció vagy élőhely rekonstrukció. Jelenleg az alábbi tevékenységek tervezése illetve kivitelezése van folyamatban






Duna- menti vizes élőhely rehabilitációs program (GEF)
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 1997 óta foglalkozik a kezelésébe tartozó gemenci és béda-karapancsai tájegységek ökológiai, hidrológiai problémáival. Az árterek mára nagymértékben elvesztették eredeti adottságaikat. A bajok fő forrása, hogy a Duna folyóágya, vízjárása az elmúlt száz évben mintegy másfél méterrel mélyebbre került. A gazdag faunájú területek így nem jutnak megfelelő vízmennyiséghez, száradni, zsugorodni kezdtek. Egyre kevésbé nyújtanak alkalmat a halak, vízhez kötött szervezetek szaporodására, ez pedig ökológiai problémák egész láncolatát indította el. A bevágódás, azaz a folyóágy mélyebbre kerülése egyértelműen az elmúlt kétszáz év folyamszabályozási tevékenységének eredménye, amelyek az elmúlt évtizedekben teljesedtek ki. A törekvések értelmében a mellékágakat elzárták, azok eliszapolódtak, és szintén hozzájárultak a vizes élőhelyek degradálódásához, akárcsak a belvízrendezési beavatkozások. Az élőhelyek rekonstrukciójának célja egyértelmű: vízzel kell ellátni azokat a területeket, ahová most nem jut el, és ha kell, mesterségesen ott tartani. Természetesen mindezt oly módon kívánják elérni, hogy a folyamat később minél inkább automatikusan működjön - ahogy tette azt a folyamszabályozások előtt. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 2001-ben nyújtott be pályázatot a Világbank GEF (Global Environmental Facility) alapjához. A projekt mintegy 20 ezer hektárnyi hullámtéri terület vízügyi restaurációját irányozza elő, összesen mintegy 3,5 millió dollár értékben. A 3-4 év időtartamra tervezett munkálatok során kotrások történnek, zsilipek kerülnek megépítésre, kövezéseket és folyamszabályozó műveket kell átépíteni, illetve egy monitoring-rendszert létrehozva a beavatkozások hatása is nyomonkövethetővé válik. Azon felül, hogy a védett területek ismét pezsgő vizes élőhelyekké válnak, a program végső célja a Duna, és a folyón keresztül a Fekete-tenger tisztítása. A jól "működő" árterek ugyanis évente mintegy 200 tonna nitrogén és 28 tonna szerves eredetű tápanyag megkötésére alkalmasak. Jelenleg a program előkészítése a tervek és hatástanulmányok készítése folyik.


Riha-tó élőhelyrehabilitáció
A Mohácsi-szigeten található valamikori holtágból képződött morotvató a Dunától teljesen elszigetelődött vízellátással. A tavat az idők során két helyen is áttöltötték így három tóegység jött létre, a morotva egy része pedig feltöltődött. A rehabilitációs tevékenység során a talajvizet a tóba vezető csatorna kitisztításra került, így a szigeten összegyűlő vizek fel tudják tölteni a tavat. Az egyik áttöltést elbontottuk, hogy újra egységes vízfelület jöhessen létre, a vízre úszó fészekszigeteket telepítettünk. A tó egy feltöltődött szakaszán mederkotrási munkákat végeztünk el.



Vén-Duna rekonstukció
A Gemenc területén egy összefüggő vízrendszer vízellátásának biztosítása volt a cél. Ennek érdekében elbontásra került a Baja fölötti Vén-Duna befolyásánál létesített kő áttöltés. A Vén-Dunából táplálkozok kisebb ágak (pl. Csertai-Duna) erősen feltöltődött szakaszain kotrások történtek és a zsilipek kerültek elhelyezésre azzal a céllal, hogy a magas vízálláskor a rendszeren keresztül az ártérre érkező vizet a lehető leghosszabb ideig ott tartsa és megakadályozza az ártér idő előtti kiszáradását. A beavatkozásokkal el lehetett érni, hogy a terület egyik legfontosabb, fokozottan védett holtága, a Nyéki-tó vízellátása jelentős mértékben javuljon.



Gyeprekonstrukciók, rehabilitációk
Az Igazgatóság illetékességi területén a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepek jelentős része nem kapja vagy a múltban nem kapta az élővilág szempontjából megfelelő kezelést. Ez egyrészt a kilencvenes évek elején-közepén bekövetkezett nagymértékű állatállomány csökkenésből ered, sok területen ugyanis felhagytak az addig folytatott legeltetéssel illetve kaszálással, ezzel pedig beindult egy , többé kevésbe természetesnek tekinthető- szukcessziós folyamat ami a gyepek teljes becserjésedéséhez vezethet. Másrészt a gyepek egy részét a más célú használat szüntette meg, itt főként a füves területek felszántása és részben a beerdősítése történt meg. Ott, ahol a körülmények ezt lehetővé teszik, igyekszünk visszaállítani a természetvédelmi szempontból kedvezőbb állapotot. Ez sok helyen a cserjeborítás visszaszorításából, csökkentéséből áll és amennyiben tudjuk a terület használatát is igyekszünk megoldani. Más esetekben a felszántott gyepek újbóli füvesítést végezzük el. Ilyen beavatkozásokra került sor többek között a Dél-Mezőföld TK lösz- és homoki gyepjein valamint a Darányi Borókás területén is.

 

   
 
2010. 04. 01. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design